diff options
| -rw-r--r-- | hu-hu/go.html.markdown | 42 | ||||
| -rw-r--r-- | id-id/css-id.html.markdown | 2 | ||||
| -rw-r--r-- | lua.html.markdown | 151 |
3 files changed, 92 insertions, 103 deletions
diff --git a/hu-hu/go.html.markdown b/hu-hu/go.html.markdown index 621ebdbf..638c9489 100644 --- a/hu-hu/go.html.markdown +++ b/hu-hu/go.html.markdown @@ -6,6 +6,7 @@ contributors: - ["Sonia Keys", "https://github.com/soniakeys"] translators: - ["Szabó Krisztián", "https://github.com/thenonameguy/"] + - ["Árpád Goretity", "https://github.com/H2CO3"] --- A Go programozási nyelv az életszerű feladatok könnyebb elvégzése miatt született. @@ -38,14 +39,14 @@ import ( "strconv" // Stringek átalakítására szolgáló csomag ) -// Funkció deklarálás, a main nevű funkció a program kezdőpontja. +// Függvénydeklarálás, a main nevű függvény a program kezdőpontja. func main() { // Println kiírja a beadott paramétereket a standard kimenetre. - // Ha más csomagot funkcióját akarjuk használni, akkor azt jelezni kell a + // Ha más csomagot függvényeit akarjuk használni, akkor azt jelezni kell a // csomag nevével fmt.Println("Hello world!") - // Meghívunk egy másik funkciót ebből a csomagból + // Meghívunk egy másik függvényt ebből a csomagból beyondHello() } @@ -92,7 +93,7 @@ func learnTypes() { // lebegőpontos szám c := 3 + 4i // complex128, belsőleg két float64-gyel tárolva - // Var szintaxis változó típus definiálással + // Var szintaxis változótípus-definiálással var u uint = 7 // unsigned, az implementáció dönti el mekkora, akárcsak az // int-nél var pi float32 = 22. / 7 @@ -105,8 +106,8 @@ func learnTypes() { a3 := [...]int{3, 1, 5} // egy tömb 3 int-tel, láthatóan inicalizálva egyedi // értékekre - // Szeleteknek dinamikus a méretük. A szeleteknek és a tömböknek is meg - // vannak az előnyeik de a szeleteket sokkal gyakrabban használjuk. + // A "szeleteknek" (slices) dinamikus a méretük. A szeleteknek és a tömböknek is + // megvannak az előnyeik de a szeleteket sokkal gyakrabban használjuk. s3 := []int{4, 5, 9} // vesd össze a3-mal, nincsenek pontok. s4 := make([]int, 4) // allokál 4 int-et, mind 0-ra inicializálva var d2 [][]float64 // ez csak deklaráció, semmi sincs még allokálva @@ -129,8 +130,8 @@ func learnTypes() { learnFlowControl() } -// A Go nyelv teljesen szemétgyűjtött (garbage-collected). Megtalálhatók benne -// mutatók, de nincs mutató aritmetika. Ez azt jelenti, hogy üres mutatóval még +// A Go nyelvben szemétgyűjtés (garbage collection) működik. Megtalálhatók benne +// mutatók, de nincs pointeraritmetika. Ez azt jelenti, hogy üres (null) mutatóval még // mindig hibázhatsz, de hozzáadni/műveleteket végezni már nem lehet. func learnMemory() (p, q *int) { // Elnevezett visszatérési változóknak int-re mutató a típusa @@ -213,7 +214,7 @@ type pair struct { } // Definiáljunk egy metódust a pair struktúrának, ezzel teljesítve a Stringer interfészt. -func (p pair) String() string { // p lesz a "vevő" +func (p pair) String() string { // p lesz a "fogadó" (receiver) // Sprintf az fmt csomag egy publikus függvénye, műkődése megegyezik a C-s // megfelelőjével. A pontokkal érjük el a mindenkori p struktúra elemeit return fmt.Sprintf("(%d, %d)", p.x, p.y) @@ -230,7 +231,7 @@ func learnInterfaces() { // Meghívjuk i String metódusát, az eredmény ugyanaz, mint az előbb. fmt.Println(i.String()) - // Az fmt csomag funckciói automatikusan meghívják a String funkciót + // Az fmt csomag függvényei automatikusan meghívják a String függvényt // hogy megtudják egy objektum szöveges reprezentációját. fmt.Println(p) // ugyan az az eredmény mint az előbb, a Println meghívja // a String metódust. @@ -267,8 +268,8 @@ func inc(i int, c chan int) { // Az inc-et fogjuk arra használni, hogy konkurensen megnöveljünk számokat func learnConcurrency() { - // Ugyan az a make funkció amivel korábban szeleteket hoztunk létre. - // Make allokál mapokat, szeleteket és csatornákat. + // Ugyanaz a make függvény, amivel korábban szeleteket hoztunk létre. + // A make allokál map-eket, szeleteket és csatornákat. c := make(chan int) // Indítsunk három konkurens goroutine-t. A számok konkurensen lesznek // megnövelve, ha a számítógép képes rá és jól be van állítva, akkor pedig @@ -299,14 +300,14 @@ func learnConcurrency() { case <-cc: // üres csatorna, soha nem fog rajta semmi se érkezni fmt.Println("sose futok le :'( ") } - // Ezen a ponton vagy c vagy a cs goroutineja lefutott. + // Ezen a ponton vagy c vagy a cs goroutine-ja lefutott. // Amelyik hamarabb végzett, annak a megfelelő case-e lefutott, a másik // blokkolva vár. - learnWebProgramming() // Go képes rá. Te is képes akarsz rá lenni. + learnWebProgramming() // a Go képes rá. Te is képes akarsz rá lenni. } -// Egy funkció a http csomagból elindít egy webszervert. +// Egy függvény a http csomagból elindít egy webszervert. func learnWebProgramming() { // A ListenAndServe első paramétre egy TCP port, amin kiszolgálunk majd. // Második paramétere egy interfész, pontosabban a http.Handler interfész. @@ -315,7 +316,7 @@ func learnWebProgramming() { } // Csináljunk a pair-ból egy http.Handler-t úgy, hogy implementáljuk az -// egyetlen metódusát a ServeHTTP-t. +// egyetlen metódusát, a ServeHTTP-t. func (p pair) ServeHTTP(w http.ResponseWriter, r *http.Request) { // Minden kapcsolatra elküldjük ezt a http.ResponseWriter-rel w.Write([]byte("Megtanultad a Go-t Y perc alatt!")) @@ -325,11 +326,12 @@ func (p pair) ServeHTTP(w http.ResponseWriter, r *http.Request) { ## További olvasmányok Minden Go-val kapcsolatos megtaláható a [hivatalos Go weboldalon](http://golang.org/). -Ott követhetsz egy tutorialt, játszhatsz a nyelvvel az interneten és sok érdekességet olvashatsz. +Ott követhetsz egy tutorialt, játszhatsz a nyelvvel az interneten, és sok érdekességet olvashatsz. A nyelv specifikációját kifejezetten érdemes olvasni, viszonylag rövid és sokat tanul belőle az ember. -Ha pedig jobban bele akarod vetni magad a Go-ba, akkor a standard könyvtárban a legjobb praktikákat kilesheted. -TIPP: a dokumentációban kattints egy funkció nevére és rögtön megmutatja a hozzá tartozó kódot! +Ha pedig jobban bele akarod vetni magad a Go-ba, akkor a legjobb praktikákat kilesheted a standard könyvtárból. +TIPP: a dokumentációban kattints egy függvény nevére és rögtön megmutatja a hozzá tartozó kódot! -Ha pedig a nyelvnek egy bizonyos részéről szeretnél hasonló leírást találni, akkor a [gobyexample.com](https://gobyexample.com/)-on megtalálod, amit keresel. +Ha pedig a nyelvnek egy bizonyos részéről szeretnél hasonló leírást találni, akkor a +[gobyexample.com](https://gobyexample.com/)-on megtalálod, amit keresel. diff --git a/id-id/css-id.html.markdown b/id-id/css-id.html.markdown index 1013a623..d0798ec7 100644 --- a/id-id/css-id.html.markdown +++ b/id-id/css-id.html.markdown @@ -215,7 +215,7 @@ dan susunan markup: ``` Maka prioritas penerapan style-nya ialah sbb.: -Ingat, penerapan ini untuk masing-masing properti **property**, +Ingat, penerapan ini untuk masing-masing **properti**, bukan keseluruhan larik. * `E` prioritas pertama sebab ada kata `!important`. diff --git a/lua.html.markdown b/lua.html.markdown index bdd59999..be9f3141 100644 --- a/lua.html.markdown +++ b/lua.html.markdown @@ -12,15 +12,13 @@ filename: learnlua.lua Adding two ['s and ]'s makes it a multi-line comment. --]] - ----------------------------------------------------- +-------------------------------------------------------------------------------- -- 1. Variables and flow control. ----------------------------------------------------- +-------------------------------------------------------------------------------- num = 42 -- All numbers are doubles. --- Don't freak out, 64-bit doubles have 52 bits for --- storing exact int values; machine precision is --- not a problem for ints that need < 52 bits. +-- Don't freak out, 64-bit doubles have 52 bits for storing exact int +-- values; machine precision is not a problem for ints that need < 52 bits. s = 'walternate' -- Immutable strings like Python. t = "double-quotes are also fine" @@ -60,8 +58,8 @@ aBoolValue = false -- Only nil and false are falsy; 0 and '' are true! if not aBoolValue then print('twas false') end --- 'or' and 'and' are short-circuited. --- This is similar to the a?b:c operator in C/js: +-- 'or' and 'and' are short-circuited. This is similar to the a?b:c operator +-- in C/js: ans = aBoolValue and 'yes' or 'no' --> 'no' karlSum = 0 @@ -81,10 +79,9 @@ repeat num = num - 1 until num == 0 - ----------------------------------------------------- +-------------------------------------------------------------------------------- -- 2. Functions. ----------------------------------------------------- +-------------------------------------------------------------------------------- function fib(n) if n < 2 then return n end @@ -93,8 +90,8 @@ end -- Closures and anonymous functions are ok: function adder(x) - -- The returned function is created when adder is - -- called, and remembers the value of x: + -- The returned function is created when adder is called, and remembers the + -- value of x: return function (y) return x + y end end a1 = adder(9) @@ -102,10 +99,9 @@ a2 = adder(36) print(a1(16)) --> 25 print(a2(64)) --> 100 --- Returns, func calls, and assignments all work --- with lists that may be mismatched in length. --- Unmatched receivers are nil; --- unmatched senders are discarded. +-- Returns, func calls, and assignments all work with lists that may be +-- mismatched in length. Unmatched receivers are nil; unmatched senders are +-- discarded. x, y, z = 1, 2, 3, 4 -- Now x = 1, y = 2, z = 3, and 4 is thrown away. @@ -118,16 +114,15 @@ end x, y = bar('zaphod') --> prints "zaphod nil nil" -- Now x = 4, y = 8, values 15..42 are discarded. --- Functions are first-class, may be local/global. --- These are the same: +-- Functions are first-class, may be local/global. These are the same: function f(x) return x * x end f = function (x) return x * x end -- And so are these: local function g(x) return math.sin(x) end local g = function(x) return math.sin(x) end --- Equivalent to local function g(x)..., except referring --- to g in the function body won't work as expected. +-- Equivalent to local function g(x)..., except referring to g in the function +-- body won't work as expected. local g; g = function (x) return math.sin(x) end -- the 'local g' decl makes g-self-references ok. @@ -136,19 +131,16 @@ local g; g = function (x) return math.sin(x) end -- Calls with one string param don't need parens: print 'hello' -- Works fine. --- Calls with one table param don't need parens --- either (more on tables below): +-- Calls with one table param don't need parens either (more on tables below): print {} -- Works fine too. - ----------------------------------------------------- +-------------------------------------------------------------------------------- -- 3. Tables. ----------------------------------------------------- +-------------------------------------------------------------------------------- --- Tables = Lua's only compound data structure; --- they are associative arrays. --- Similar to php arrays or js objects, they are --- hash-lookup dicts that can also be used as lists. +-- Tables = Lua's only compound data structure; they are associative arrays. +-- Similar to php arrays or js objects, they are hash-lookup dicts that can +-- also be used as lists. -- Using tables as dictionaries / maps: @@ -164,14 +156,13 @@ t.key2 = nil -- Removes key2 from the table. u = {['@!#'] = 'qbert', [{}] = 1729, [6.28] = 'tau'} print(u[6.28]) -- prints "tau" --- Key matching is basically by value for numbers --- and strings, but by identity for tables. +-- Key matching is basically by value for numbers and strings, but by identity +-- for tables. a = u['@!#'] -- Now a = 'qbert'. b = u[{}] -- We might expect 1729, but it's nil: --- b = nil since the lookup fails. It fails --- because the key we used is not the same object --- as the one used to store the original value. So --- strings & numbers are more portable keys. +-- b = nil since the lookup fails. It fails because the key we used is not the +-- same object as the one used to store the original value. So strings & +-- numbers are more portable keys. -- A one-table-param function call needs no parens: function h(x) print(x.key1) end @@ -191,16 +182,15 @@ v = {'value1', 'value2', 1.21, 'gigawatts'} for i = 1, #v do -- #v is the size of v for lists. print(v[i]) -- Indices start at 1 !! SO CRAZY! end --- A 'list' is not a real type. v is just a table --- with consecutive integer keys, treated as a list. +-- A 'list' is not a real type. v is just a table with consecutive integer +-- keys, treated as a list. ----------------------------------------------------- +-------------------------------------------------------------------------------- -- 3.1 Metatables and metamethods. ----------------------------------------------------- +-------------------------------------------------------------------------------- --- A table can have a metatable that gives the table --- operator-overloadish behavior. Later we'll see --- how metatables support js-prototypey behavior. +-- A table can have a metatable that gives the table operator-overloadish +-- behavior. Later we'll see how metatables support js-prototypey behavior. f1 = {a = 1, b = 2} -- Represents the fraction a/b. f2 = {a = 2, b = 3} @@ -221,10 +211,9 @@ setmetatable(f2, metafraction) s = f1 + f2 -- call __add(f1, f2) on f1's metatable --- f1, f2 have no key for their metatable, unlike --- prototypes in js, so you must retrieve it as in --- getmetatable(f1). The metatable is a normal table --- with keys that Lua knows about, like __add. +-- f1, f2 have no key for their metatable, unlike prototypes in js, so you must +-- retrieve it as in getmetatable(f1). The metatable is a normal table with +-- keys that Lua knows about, like __add. -- But the next line fails since s has no metatable: -- t = s + s @@ -236,11 +225,12 @@ myFavs = {food = 'pizza'} setmetatable(myFavs, {__index = defaultFavs}) eatenBy = myFavs.animal -- works! thanks, metatable --- Direct table lookups that fail will retry using --- the metatable's __index value, and this recurses. +-------------------------------------------------------------------------------- +-- Direct table lookups that fail will retry using the metatable's __index +-- value, and this recurses. --- An __index value can also be a function(tbl, key) --- for more customized lookups. +-- An __index value can also be a function(tbl, key) for more customized +-- lookups. -- Values of __index,add, .. are called metamethods. -- Full list. Here a is a table with the metamethod. @@ -261,12 +251,12 @@ eatenBy = myFavs.animal -- works! thanks, metatable -- __newindex(a, b, c) for a.b = c -- __call(a, ...) for a(...) ----------------------------------------------------- +-------------------------------------------------------------------------------- -- 3.2 Class-like tables and inheritance. ----------------------------------------------------- +-------------------------------------------------------------------------------- --- Classes aren't built in; there are different ways --- to make them using tables and metatables. +-- Classes aren't built in; there are different ways to make them using +-- tables and metatables. -- Explanation for this example is below it. @@ -286,22 +276,20 @@ mrDog = Dog:new() -- 7. mrDog:makeSound() -- 'I say woof' -- 8. -- 1. Dog acts like a class; it's really a table. --- 2. function tablename:fn(...) is the same as --- function tablename.fn(self, ...) --- The : just adds a first arg called self. --- Read 7 & 8 below for how self gets its value. +-- 2. "function tablename:fn(...)" is the same as +-- "function tablename.fn(self, ...)", The : just adds a first arg called +-- self. Read 7 & 8 below for how self gets its value. -- 3. newObj will be an instance of class Dog. --- 4. self = the class being instantiated. Often --- self = Dog, but inheritance can change it. --- newObj gets self's functions when we set both --- newObj's metatable and self's __index to self. +-- 4. "self" is the class being instantiated. Often self = Dog, but inheritance +-- can change it. newObj gets self's functions when we set both newObj's +-- metatable and self's __index to self. -- 5. Reminder: setmetatable returns its first arg. --- 6. The : works as in 2, but this time we expect --- self to be an instance instead of a class. +-- 6. The : works as in 2, but this time we expect self to be an instance +-- instead of a class. -- 7. Same as Dog.new(Dog), so self = Dog in new(). -- 8. Same as mrDog.makeSound(mrDog); self = mrDog. ----------------------------------------------------- +-------------------------------------------------------------------------------- -- Inheritance example: @@ -315,17 +303,16 @@ end seymour = LoudDog:new() -- 3. seymour:makeSound() -- 'woof woof woof' -- 4. +-------------------------------------------------------------------------------- -- 1. LoudDog gets Dog's methods and variables. -- 2. self has a 'sound' key from new(), see 3. --- 3. Same as LoudDog.new(LoudDog), and converted to --- Dog.new(LoudDog) as LoudDog has no 'new' key, --- but does have __index = Dog on its metatable. --- Result: seymour's metatable is LoudDog, and --- LoudDog.__index = Dog. So seymour.key will --- = seymour.key, LoudDog.key, Dog.key, whichever +-- 3. Same as "LoudDog.new(LoudDog)", and converted to "Dog.new(LoudDog)" as +-- LoudDog has no 'new' key, but does have "__index = Dog" on its metatable. +-- Result: seymour's metatable is LoudDog, and "LoudDog.__index = Dog". So +-- seymour.key will equal seymour.key, LoudDog.key, Dog.key, whichever -- table is the first with the given key. --- 4. The 'makeSound' key is found in LoudDog; this --- is the same as LoudDog.makeSound(seymour). +-- 4. The 'makeSound' key is found in LoudDog; this is the same as +-- "LoudDog.makeSound(seymour)". -- If needed, a subclass's new() is like the base's: function LoudDog:new() @@ -335,13 +322,13 @@ function LoudDog:new() return setmetatable(newObj, self) end ----------------------------------------------------- +-------------------------------------------------------------------------------- -- 4. Modules. ----------------------------------------------------- +-------------------------------------------------------------------------------- ---[[ I'm commenting out this section so the rest of --- this script remains runnable. +--[[ I'm commenting out this section so the rest of this script remains +-- runnable. ``` ```lua @@ -367,8 +354,8 @@ local mod = require('mod') -- Run the file mod.lua. local mod = (function () <contents of mod.lua> end)() --- It's like mod.lua is a function body, so that --- locals inside mod.lua are invisible outside it. +-- It's like mod.lua is a function body, so that locals inside mod.lua are +-- invisible outside it. -- This works because mod here = M in mod.lua: mod.sayHello() -- Says hello to Hrunkner. @@ -376,8 +363,8 @@ mod.sayHello() -- Says hello to Hrunkner. -- This is wrong; sayMyName only exists in mod.lua: mod.sayMyName() -- error --- require's return values are cached so a file is --- run at most once, even when require'd many times. +-- require's return values are cached so a file is run at most once, even when +-- require'd many times. -- Suppose mod2.lua contains "print('Hi!')". local a = require('mod2') -- Prints Hi! |